Válasz EmokeBlanka
#7480 számú posztjára
Egyelőre semmit. Saját, és a környezetemből merített általános tapasztalatim szerint, alkarra külön, és direkte rámenni többnyire totál felesleges időt fecsérlő tevékenység. Ha (most (is) főleg a sajáttestsúlyos vagy a súlyzós cuccokra fogok gondolni) mindig a megfelelő terheléssel dolgozol, akkor azok mindig fejlődnek annyit, amennyi éppen, a hétről-hétre, edzésről-edzésről apránként emelgetett terhelés miatt szükséges nekik.
Sokkal hamarabb gondolnék arra, hogy a fogáserőséggel akadhatnak problémák, vagyis nem az alkar izmaival vannak gondjaid, hanem, hogy pl. sokkal hamarabb csúszik ki a kezeid közül egy-egy rúd, egy-egy nagyobb súly.? Ha igen, akkor ezek nem feltétlenül az alkar „elhanyagoltságára” utaló dolgok.
Emlékeim szerint erről már dumáltunk, de mondom ismét: szerintem ezeken a „bajokon” sokat lendít, hogy csak simán elkezdesz lógni, természetesen elsőre két kézzel, hiszen csak mostanában tanultál meg kvázi normálisan húzizni. Elsőre lehetne a célod az 1 perc, saját testsúllyal, ha ez megvan, ezt majd növelheted. Lengjél bele, előre-hátra, még majd élvezni is fogod, de maradj fent legalább 5x1 percet, ez legyen az első részcél. Ha (szintén az emlékeimre támaszkodva), eddig alsóval húziztál, akkor lassan dobj be egy-egy felsőt. Tudod, erről is dumáltunk: amikor a kézfejedet látod magad előtt elhaladni. Amikor ezekből megvan, az elől (mellhez), hátulra (tarkóhoz), hogy a fejed a rúd felett van, és legalább 4x10-12, addig nem aggódnék és nem paráznék az alkar erőtlensége miatt. Aztán jöhet majd végre a széles, felső fogás. Majdnem minden megy az alkarra, legyen az elemelés, húzi, tolódzkodás, a bicepsszel összekapcsolt dolgok… igen, de szerintem egyelőre ez így külön nem kell.
Amikor ezek mind megvannak, de még mindig kevésnek érzed, akkor valamikor réges-régen, amikor még menő volt a fénykard, készítettem ilyen kétkezes tekerentyűt, amit két kézzel lehetett feltekerni, hátulról súlyokkal lehetett terhelni. Szerintem ilyen már nincs a termekben, de ha látsz ilyet, amit senki nem használ, ez az. Ezt annak idején kifejezetten alkarra terveztem, de a gyakorlat azt mutatta, hogy nem igazán van erre szükség. A másik „remek” alkaros dolog, amikor egy tök sima rúddal leülsz, előrehajolsz, az alkarod egyenesen alátámasztva, csak a csuklód lóg lejjebb, és az ujjbegyeidtől csuklóból indítva feltekered ameddig megy, és vissza. Ha elég laza vagy, akkor akár össze is érhetnek majd az ujjbegyeid az alkaroddal... Erre ízlés szerint, majd két oldalról pakolhatod a súlyokat.
UpDate: azt még eltudom képzelni, hogy simán csak fáj, és ezért nem megy. Szokni kell, ez igaz, de hölgyeknek azt szoktam ajánlgatni, hogy esetleg mehetne zöldséges vagy akár pécsi kesztyűben a móka, lényeg, hogy erősődj.